2014. június 28., szombat

35.rész

Thea

Reggel későn ébredtem. Hajnalban felkeltem, s Harry-t az ajtóig kísértem. Ellenezte, hogy a reptérre is vele tartsak így ezzel kellett beérnem. Után egyből visszabújtam ágyunk védelmébe, így késő délelőtt tértem magamhoz. Egyből kapkodva másztam is ki az ágyneműk közül, s besiettem a fürdőbe elvégezni a szokásos dolgaim. Azt követően magamra kaptam egy laza szettet, és már rohantam is a konyhába, hogy pár falatot egyek. Mire végeztem már meg is érkeztek a mai segítőim. Anya, Nicol, Gemma és Anne. Ma választjuk ki a menyasszonyi ruhámat, ami miatt már nagyon is izgatott vagyok. Mindegyiküknek egy - egy puszival köszöntem, s szálltunk is be a taxiba, ami az egyik legnevesebb, s egyben kedvenc tervezőm üzletéhez vitt minket.
- Thea, el sem hiszem, hogy eljött ez a nap. - ölelt meg szorosan Jenny - Sziasztok. - köszöntötte a kísérőimet is - Izgatott vagyok, hogy melyik is fog neked igazán tetszeni, de bevallom, raktam félre pár ruhát, amiben szeretnélek megcsodálni. 
- Még nekem is nehéz, és néha azt hiszem, hogy álmodom. - mosolyogtam rá - Akkor kezdjük is, én is izgatott vagy, hiszen egyszer megy férjhez az ember. 
- Hát reméljük, hogy nálatok tényleg örök lesz a szerelem. - simított végig felkaromon - Gyertek. - indult el előttünk
- Gemma, arra gondoltam, hogy esetleg lennél - e a tanúm? - néztem rá félve - Harry-nek Louis lesz, én meg így rád gondoltam. 
- Úr isten! - lelkesedett, s megölelt - Hát persze, örömmel. 
- Köszönöm.
- Nekem kell megköszönnöm. - mosolygott továbbra is
- Na lányok, szétválni. - nevetett mögöttünk fel a két anyuka 
- Szóval, én ezekre gondoltam. - fordult velünk szembe egy kis terembe Jenny, ahol is egy próba fülke is helyet kapott - Természetesen körbe nézhetsz az üzletben is. - tájékoztatott
Anya, Anne és Gemma elfoglalátk a kanapénál kényelmes helyüket, miközben egy - egy pohár pezsgőt kaptak kezeikbe. Nicol is, bár Ő barack ízű gyermekeknek valót kortyolgatott, lábát lógatva, míg várta, hogy felvegyem ruháim, utána pedig Ő kerüljön sorra.
- Először ezeket nézném, és próbálnám fel. - feleltem, s letettem a táskám mielőtt a ruhákhoz léptem volna
Bementem a fülkébe, és Jenny segítségével fel is vettem az első ruhát. Tetszett. Valóban szép darab volt. Szűk fazonú, s földig érő. Felül csipke díszítette.
- Szerintetek? - kérdeztem a többiektől
- Csodás vagy Thea. - mosolygott rám Anne
- Köszönöm. 
- Szerintem is Kincsem. - anya boldogan ült Anne mellett 
- Gemma? - néztem rá
- Remek ruha, de szerintem nem te vagy. Kicsit komolyabb. - mondta őszintén
- Szerintem is. - nevettem fel - Megnéznék egy másikat. - mondtam Jenny-nek
Visszamentem a fülke takarásába, és szintén kis segítséggel levettem magamról a ruhát. Azután egyből kaptam egy sokkal fiatalosabb, ám számomra még is soknak nevezhetőt. Hossza csupán combom közepéig ért. Pánt nélküli, és csillogó, flitterekkel kirakott anyag. Derekamnál a hátuljához, - az oldalaihoz is ért - egy földik érő könnyed, áttetsző tüllös anyag kapott helyett. ismételtem kiléptem bírálóim elé, akik újra ámulva néztek rám.
- Oké, látom nem tudtok szóhoz jutni. - nevettem fel - Szerintem, tetszene Harry-nek, ez tény, és tetszik is, de igazi, mondhatni szokványos ruhát szeretnék.
- Te döntésed édesem. - mondta Anne
- Olyat válassz, ami neked tetszik, és jól is érzed magad. - anyu is kinyilvánította véleményét 
- Tény, hogy az öcsém oda és vissza lenne tőle, és lássuk be, fűzővel sem kellene küzdenie a nászéjszakátokon. - nevetett fel 
- Gemma. - korholta lányát Anne
- Ugyan, megszokottak az ilyen megjegyzések. - nevetett Jenny 
- Én meg tisztában vagyok a kapcsolatukkal. - mosolygott anyám
- Szerintem ne firtassuk tovább a dolgokat. Felpróbálom a következőt.
A következő ruha első látásra volt szerelem. Teljesen egyszerű, még is megfelelőnek éreztem a nagy eseményre. Arcomra boldog mosoly ült ki, ahogyan néztem magam a tükörben. Lassan kisétáltam, s mind hármuk csak nézett. Anya, majd Anne is oda jött hozzám, és egyből megöleltek.
- Ez a megfelelő. - anyunak könny csillant meg szemébe
- Legszebb sógornőm.
- Köszönöm. - hatódtam meg kedves szavaiktól
- Akkor ez lesz? - kérdezte boldogan Jenny
- Igen, ez lesz.
- Rendben.
Visszamentem a fülkébe, s levettem a kiválasztott ruhát. Jenny egyből magamra hagyott, hogy nyugodtan vissza tudjam venni az utcai ruháim, addig Ő húgomhoz lépett ki, hogy milyen koszoruslányruhát is szeretne. Egyből rávágta, hogy rózsaszín, s nagy tüllöset. Elképzelése igen komolyan hangozott, ahogy szavakat öltött. Mosollyal arcomon hallgattam. Kész lettem, és már hozta is Jenny a ruhákat, amik megfeleltek Nicol kérésének. Megnézte őket, s amint sikeresen kiválasztott egyet, fel is próbálta. Elénk lépett, mi pedig halatmas mosollyal néztük a kislányt, ahogyan forgott a hatalmas abroncsos ruhájában. Mint egy kis hercegnő, úgy tudnám leírni húgom.
- Olyan szép. - áradozott Nicol
- Csodásan nézel ki kicsim. - mondta neki anya boldogan - Ezt szeretnéd?
-Igen. - sóhajtott fel boldogan
- Rendben, akkor ez lesz.
- Hamar ment. - nevettem fel
- Nem olyan nehéz a természete, mint neked. - jegyezte meg anya
- Vicces. - nevettem, s puszit nyomtam arcára
Jenny elment a ruhákkal, és intézkedni kezdett. Gondosan becsomagolva várt ránk már mind a két ruhadarab. Alá kellett írnunk néhány fénymásolatot. 
Szívemet melengette a tudat, hogy lassan egy olyan napon fogom viselni, ami csak is Harry-ről és rólam fog szólni. A mi napunk lesz, amit senkinek sem engedek majd elrontani. Kapcsolatunk elején nem gondoltam volna, hogy idáig eljutunk. Mindig abba a hittben voltam, hogy egyszer csak rám un, és tovább áll. Ám amikor is feltette a kérdést, teljesen megbizonyosodtam érzelmeiről, arról, hogy mit is érez pontosan irántam. Azóta talán csak még jobban erősödött a kapcsolatunk.
- Megveszitek, vagy csak bérbe szeretnétek? - nézett rám Jenny
- Természetesen megvesszük. - szólt közbe Anne - Harry a lelkemre kötötte, hogy bármilyen is legyen a ruha, amit szeretnél, meg kell vennünk. Természetesen ezt Nicol ruhájára is értette. - mosolygott
- A boldog vőlegény. - jegyezte meg Jenny - Milyen kedves.
- Soha nem gondoltam volna ezt az öcsémről. - mondta Gemma - Majd megemlítem neki ezt a kedvességet.
- Még szép, hogy elhalmozza kedvesét, Harry. Ne legyél, ilyen Gem, megérdemli Thea, hogy így bánjon vele a fiam.
- Jól van, kész vannak a papírok. - szólt közbe Jenny
Amint végleg elkészültünk már indultunk is. A ruhát anyáékhoz vittük, hogy még véletlen se lássa meg Harry. Nem nevezném magam babonásnak, de az esküvővel kapcsolatba nagyjából mindent be szeretnék tartani. Szülők vetették fel, hogy az esküvő előtti két napot otthon kell töltenem.
Ruhám biztonságba megérkezett a szobám gardróbjába, így már egy nagyon fontos dolgot kipipálhattam a képzeletbeli listámon. Hazafelé az úton még pár dolgot átbeszéltünk, és már rájöttünk, hogy csak a torták pontos ízét kell meghatároznom. Erre csak pár nap múlva kerül sor, amint sikerül megbeszélnem Harry-vel. Már voltunk kóstolón, így már nagy vonalakban terveink megvoltak, csak véglegesíteni kellett.
Az esküvő időpontja végül négy hét múlvára esett. Ahogy így alakultak, s minden szép lassan lefixálódott, egyre jobban éreztem magamban a boldogságot. Édesapám a gondolattal még mindig barátkozik, bár anya nagyban segít neki elfogadni, hogy kicsi lánya, mostanra felnőtt, s megtalálta boldogságát egy számára tökéletesnek vélt srác mellett. Nicol nagyon örült, amikor is közöltük a hírt vele, s bejelentettem, hogy egyben kis koszoruslány is lesz, s a gyűrűket is Ő fogja tartani. Harry-t is és Engem  s megölelgetett, de végül párom ölében állapodott meg.
Este vacsora után a szobámba mentem, ahol is a fürdőmnek szenteltem figyelmem. Kádat tele engedtem kellemesen hűs vízzel, s áztatni kezdtem magam.  Bő fél órán át feküdtem a habok között, s talán el is szundikáltam közben. Gyorsan megmosakodtam, s kimásztam a kádból. Magamra vettem a pizsamának szánt francia bugyit, és egy trikót. Hajamat kontyba hagytam, és miután fogaimat megmostam már mentem is az ágyamba. Laptopomat az ölembe vettem, majd beléptem skype-ra. Harry egyből kezdeményezte is a videó hívást, amit sietve el is fogadtam.
- Szia bébi. - mosolygott rám
- Szia. - integettem hatalmas vigyorral arcomon - Szeretném megköszönni a ruhákat, igazán figyelmes Tőled.
- Bébi, semmit sem kell megköszönnöd. A feleségem leszel, valamivel meg kell hálálnom. - kacsintott rám
- Vicces vagy, de komolyan. Elég lett volna aznap estére kibérelni.
- Tudod van benne valami, de eszem ágában sincs azzal a gondolattal élni, hogy utánad más is felvenné azt a ruhát. Az a Te ruhád, amiben nekem fogod kimondani az igent, az oltár előtt. - hangja őszintén csengett - Nicol pedig nyilván nem szerette volna vissza adni utána. Gondolom valami csodás, hercegnős ruhát választott.
- Mennyire magabiztos vagy. - nevettem fel - És valóban. Nicol habos ruha mellett döntött.
- Anya is veletek volt?
- És Gemma is.
- Gondolom a megjegyzéseit közzétette. - nevetett fel
- Ismered. Természetesen diszkréten tette azért. Bár tény, hogy Nicol-on kívül mindenki értette.
- Remélem az esküvőnkön tartja magát majd azért.
- Ugyan. Úgy is nagy a hasonlóság köztetek. - jegyeztem meg - Ha nem Ő, akkor majd Te teszel azért, hogy zavarban legyek.
- Bébi, tudod, hogy mellettem a zavartságod teljesen felesleges.
- Hiányzol. - tört fel belőlem váratlanul
- Te is nekem, Édes. Pár nap, és otthon leszek.
- Két hét. - nyögtem fel fájdalmasan
- De utána egy hét és a feleségem leszel. - próbált jobb kedvre deríteni
- Ó, igen. Ragaszkodnak hozzá a szüleim, hogy esküvő előtti héten nem aludhatunk együtt.
- Mi van? - hangja kétségbeesett volt
- Jól hallottad. Nap közben találkozhatunk, de semmi több. Ezt szeretnék, ha betartanánk.
- Remélem azzal tisztában vagy, hogy napközben is tudok teljesíteni. - arcára pajkos mosoly ült ki
- Fogd be. - nevettem - Muszáj lesz betartanunk.
- Vagy csak titokban tartanunk.
- Harry.
- Most mi van?  Nyilván tisztában vannak azzal, hogy már voltunk együtt, nem is egyszer.
- Fogd be. - pirultam el
- Ugyan, bébi.
- Szeretlek. - mosolyodtam el
- Én is téged. - nyomott egy puszit a kamerára - Most mennem kell próbára, de amit lesz pár percem hívlak. Szeretlek, és jó legyél.
- Inkább ezt nekem kellene mondanom.
- Lehetséges.
- Jó munkát, és kápráztasd el a rajongóitokat.
- Csókollak. - ezzel bontotta a vonalat
Kikapcsoltam a gépem, majd hatalmas boldog mosollyal bújtam be a takaróm alá, és hunytam le szorosan szemhéjaim.

2014. június 15., vasárnap

34.rész

Thea

Késő délután már lázas készülődésbe voltunk. Mindenki izgatott volt, hiszen a srácoknak a koncert nem csak egy munka, hanem élvezet is. Imádják látni a rengeteg rajongókat, akik eljönnek. Minden alkalommal valami őrültséggel rukkolnak elő, amire senki sem számít.
Megigazítottam a ruhámat, és már vissza is tértem Harry-hez, aki már teljesen készen állt az indulásra. Fejét egyből felkapta, s csillogó szemekkel mért végig. Felállt, s elém lépett. Magas sarkúm szinte feleslegesnek volt mondható, így is könnyedén fölém tudott emelkedni. 
- Csodás vagy. - csókolt arcon
- Köszönöm. - pirultam el
- Őszinte leszek. - mért végig - Soha nem láttalak ilyen hosszú szoknyában. Mi történt? 
- Tudod, eddig téged akartalak megfogni, most, hogy már a menyasszonyod vagyok, felvehetek ilyen stílusú ruhát is. - vontam vállat
- Valóban? - mosolygott le rám
- Ismersz.
- Induljunk, Te nőszemély. - vette birtokba kezem

****

Autóval elhaladtunk a stadium előtt, ahol már rengeteg rajongó várakozott. A nagy meleg miatt vizet osztogattak a biztonsági emberek a kint várakozóknak. Voltak akik énekeltek, nevetgéltek, beszélgettek. Teljesen jó hangulatúnak tűnt az egész szituáció. Harry combomon pihentette a kezét, miközben figyelte a színes one direction pólókat viselő rajongókat.
Az autó lassan kanyarodott be a hátsó bejáraton keresztül, a parkolóba. Bejárathoz parkoltunk le közel, és már szálltunk is ki. Besétáltunk a hűs helységbe. Végig hosszú folyosó vezetett az öltözők felé. Mindenki lepakolt, azután pedig előre, egyenesen a színpadhoz mentünk, ahol már az előzenekar próbált.
Pár perc után végeztek, és a srácok léphettek fel a hatalmas piros, s fekete színben játszó emelvényre. Gemma csatlakozott hozzám, így oldalról néztük végig a hangpróbát.
- Ez lesz az első koncerted? - nézett rám
- Igen, bár kisebb fellépésen már láttam Őket. - feleltem
- Sokat jelent neki, hogy itt vagy. Izgatott, és a legjobban próbál teljesíteni. - mosolygott rám kedvesen
- Mindig remekül teljesít. - néztem jövendőbeli sógornőmre - Általában visszatudtam nézni a koncerteket. Imádják Őket.
- Valóban.
Tovább hallgattuk a srácokat. Csak pár dalt énekeltek, és végig szórakoztak. Remek kedvükben voltak, míg ha az árnyékba menekültek is a forró nap sütése elől. Pár dal után apró kezeket éreztem meg lábaim körül. Lenéztem, és Lux mosolygós arcával találtam szembe magam. Karjaimba vettem a kislányt, aki tapsolni kezdett, ahogy meglátta a fiúkat.
- Harry bácsi. - kiabált pöszén
Mosollyal arcomon figyeltem, ahogyan Harry észrevette, majd integetett a kicsi szőkeségnek. Feltettem a színpadra, Ő pedig egyből odaszaladt kis lábaim keresztapjához. Azonnal karjaiba vette Lux-ot, és úgy énekelt tovább. Onnan integetett nekünk vissza édesen.
Hamar befejezték a próbát, és elindultak felénk. Gyors puszit nyomot arcomra, majd kézen fogott. Lux nevetgélt karjaiban, s nyakába fúrta pici arcát.
- Nővérkém. - puszilta arcon a mellettem álló lányt
- Mi ez a nagy szeretet? - nevetve kérdezte
- Néha kell játszani a jó testvérpárt. - felelte, újra megpuszilta
Bevezette keresztlányát, és engem az öltözőjébe. Egyből a kanapéra vetette magát, egy üveg hideg vízzel, és bekapcsolta a tv-t. Mesét kezdett el nézni a kicsivel.
- Nem készülnöd kellene? - érdeklődtem
- De, mindjárt lezuhanyzom. - nyögött fel fájdalmasan - Lusta vagyok, és meleg is van.
- Ne hisztizz. - nyomtam puszit arcára, és a kislány mellé ültem
Megitta az üveg vizet, aztán felállt, és a fürdőbe vonult. Én tovább néztem a mesét Lux-al, aki hatalmas szemekkel, kicsit eltátott szájjal figyelte ahogyan spongyabob sütötte a hamburgereket.
- Sziasztok. - lépett be Lou - Mennyire jól megy nektek. - csatlakozott hozzánk
- Hát muszáj valamivel eltölteni az időt.
- Harry kapcsolta be neki, igaz?
- Nem is értem, hogy találtad ki. - nevettem fel
- Szia Lou. - jött ki a fürdőből egy törülközővel a derekán
- Harry. - szólalt fel Lux - Spongya. - mutogatott a képernyőre
- Igen kicsim, én is szeretem. - ült le, és vette ölébe
- Bébi, inkább menj készülni. - néztem rá - Tudom, hogy érdekes ingekben szoktál színpadra lépni, amiket imádok, de azért ezen a látványon nem osztoznék mással, ha nem gond.
- Imádom, amikor csak magadnak akarsz. - nyomott rövid csókot ajkaimra
- Oké, ne a lányom előtt. - nevetett fel Lou - Igyekezz öltözni, már csak Te vagy vissza.
- Értettem főnök asszony. - állt fel, és indult vissza a fürdőbe
- És, hogy álltok az esküvő szervezésével?
- Sehogy. Nincs időnk. - sóhajtottam fel - Fogalmam sincs mikor kezdjük el szervezni. Mostanában nem is hoztuk fel a dolgot. Amikor megkérte a kezem megbeszéltük, hogy nem sietünk.
- Hát persze, nehéz is lenne úgy, hogy a világ másik felén vagytok együtt, vagy éppen külön. 
- Annyi kérésem volt, hogy ősszel legyen. Persze, ez jövő évre is vonatkozhat.
- Kész vagyok. - lépett újra elénk Haz
- Végre. - állt fel Lou, és oda sietett hozzá
Lux és én tovább folytattuk a mese nézést, miközben Lou igyekezett rendbeszedni Harry-t. Hamar készen lettek, s utolsó simításként felkerült a kendő is a fejére. Lou kezébe fogta lányát, majd sok sikert kívánt, és magunkra hagyott bennünket.
- Sikerült kipletykálnotok magatokat? - húzott csípőmnél fogva közelebb
- Ó, de még mennyire. - nevettem fel
- Esküvőről volt szó, igaz?
- Pontosan tudod, hogy mindenki erre kíváncsi.
- Holnaptól lesz egy pár napos szünetünk. - simított ki egy tincset arcomból - Ígérem, hogy akkor átbeszéljük, elmondod mit is szeretnél, én pedig valóra váltam.
- Kicsim, pontosan jól tudod, hogy együtt fogunk mindent eldönteni. És egyébként sem szeretnék nagy esküvőt.
- Rendben van. - mosolygott le rám - De attól még lehet felejthetetlen.
- Teljesen mindegy, nekem az is elég lenne, ha két tanúval Vegasba szöknénk. - nevettem fel
- Nem is rossz ötlet, csak egy baj van. Szüleink nem örülnének ennek. - nevetett Ő is
- Majd megbeszéljük. - fontam nyaka köré kezeim - Ma csak annyi kívánságom van, hogy ügyes legyél, és nyűgözd le a lányaitokat.
- Úgy lesz. - csókolt meg röviden - Menjünk.
Végső búcsút vettünk, s sok sikert kívántam, aztán Gemma-val és a többi lánnyal elfoglaltuk oldalt a helyünket, ahonnan tökéletes rálátásunk volt. Felültük a ládákra, amiben a hangfalakat és az ahhoz hasonló dolgokat hordták benne. Lux is megjelent Lou-val, és a kislány egyből az ölembe mászott. Végig tapsolta a koncertet, és néha egy - egy fiú nevét kiabálta kicsit pöszén. Kisebb beszélgetések zajlottak a többi lány, és köztem, de most inkább a koncertnek szenteltük figyelmünket.
- Thea. - fordult felém az apró szőkeség
- Mondjad kicsim. - mosolyogtam le rá
- Előre megyünk?
- Szeretnéd jobban látni a fiúkat? - bólintott - Lou előre megyünk. - szóltam édesanyjának
Karjaimba vettem, s úgy mentem előre a színpadnál. Több lány, rajongó is kedvesen köszönt, és mosolygott ránk, míg végül elértük a végső helyünket. Végül onnan néztük végig a koncerten. Egyik pillanatban arra lettem figyelmes, hogy a srácokkal együtt énekli, illetve próbálta énekelni a dalokat. Mosolyogva figyeltem ahogyan teljesen beleélte magát.

****

Koncert után a srácok és a barátnőik szórakozni indultak. Nekem semmi kedvem nem volt, de Harry-nek mondtam, hogyha szeretne, nyugodtan menjen. Ám nem élt ezzel a lehetőséggel. Egy taxival mentünk vissza a hotelbe, és én egyből a fürdőbe mentem. Gyors zuhany után magamra is kaptam Hazza egyik pólóját egy fehérnemű társaságában. Bemásztam az ágyba, és ott vártam meg Harry-t.
Szerencsére nem kellett sokat várnom rá. Fáradt voltam, és aludni szerettem volna mielőbb. Haz szokásos szerelésében jelent meg, s mászott be mellém, amint leoltotta a lámpákat.
- Alszol bébi? - húzott magához
- Próbálkozom. - nyögtem
- Tudod gondolkoztam.
- Az soha nem vezet jó dologhoz. - kuncogva fordultam felé
- Nem vagy vicces. - bökött oldalba - De komolyan, csodásan állt kezedben Lux. - cirógatta meg arcom
- Oké, mondd ki mire gondolsz.
- Nem örülnél egy kisbabának?
- Rendben, teljesen biztos vagyok abban, hogy lázas vagy.
- Ne viccelj Thea. - hangja komolyan csengett - Talán te nem szeretnél?
- Egyértelműen következik abból, hogy a feleséged leszek, hogy igenis szeretnélek megajándékozni egy, vagy esetleg kettő babával is. - feleltem - Egyértelműen örülnék neki, de nem most.
- Ó, igen azzal tisztában vagyok, hogy kilenc hónapot várnom kell rá. - mosolygott le rám
- Tényleg nem veszed komolyan.
- Ezt nem lehet máshogy venni, Édes.
- Te járod a világot, építed a karriered, én Londonban bontogatom a szárnyaim. Jelenleg nem tehetjük meg.
- Úgy beszélsz, mintha egy rossz befektetés lenne. - horkant fel - Komolyan így gondolsz a közös gyerekünkre?
- Harry, lásd be, kérlek, hogy fiatalok vagyunk. Így is őrültnek néznek minket, mert éppen összefogunk házasodni. Úr isten, fél év után mondtam neked igent.
- Megbántad. - hangja fájdalom teli volt
Nagyokat pislogva figyeltem, ahogyan kimászott mellőlem, s a szürkeségben egyenesen az erkély ajtajához sétált. Bánattal telve néztem míg a fehér függöny könnyű anyaga között eltűnt.
Fájdalmat éreztem. Lehet, hogy keményebben fogalmaztam, mint azt szerettem volna eredetileg, de muszáj, hogy a földön két lábon járjon, és ne a hirtelen benyomásai, s szíve alapján döntsön, hanem az esze szerint. Amikor kimondta, hogy gyermeket szeretne tőlem, megdöbbentem. Nyílván boldogsággal töltött el, s gondolni is lehetett, hogy egyszer majd valóban lesz egy közös nagy családunk, de nem most, amikor oly sokat vagyunk távol egymástól. Így is meg kell becsülnöm a közös perceket. Persze, rettentően örülnék egy apróságnak, ami a szerelmünket is tükrözné, de véleményem szerint van még időnk. Mind a ketten fiatalok vagyunk, s még előttünk az élet.
Gondoltam, hogy Harry után megyek a balkonra, de végül maradtam. Tudtam, hogy mikor van nála az a pillanat, amikor is egyedül akar lenne, és átgondolni a dolgokat. Visszahelyezkedtem a puha ágynemű közé, s onnan figyeltem a bejáratot. Fogalmam sincs, hogy meddig nézhettem, várhattam, de végül szemhéjaim elnehezültek. Ám később megéreztem, ahogyan az ágy másik oldala besüppedt mellettem, s lefeküdt. Bármennyire is távolság tartó volt, még is megkönnyebbültem, hogy visszatért.

Pár nappal később

Újra visszatértünk Londonban. Még pár koncert lesz az ausztrál kontinensen, de akkor már nem megyek vissza, így Harry hazajött velem, hogy mielőbb el tudjunk intézni pár fontosabb dolgot az esküvőre. Viszonylag lenyugodtak a kedélyek, de még így is érzem a feszültséget közöttünk. Másnap este amikor hasonlóan semmibe vett, közöltem Harry-vel, hogy gyerekes. Ő csak felhorkant rajta, és rám hagyta a dolgot.
Ahogy hazatértünk már fel is vetette, hogy kezdjünk el nézelődni helységeket az esküvőre, már ha még hozzá akarok menni. Természetesen igen-t mondtam, így a mai nap folyamán rengeteg helyet néztünk meg, hogy végül a megfelelőt meg is találjuk. Már - már fájdalmas léptekkel haladtam egyik helyről a másikra, míg végül a tökéletes helyet meg nem találtuk.
- Tetszik? -kérdezte
Csodáltam a hatalmas Royal Garden Hotelt, ami teljesen magával ragadott. Ám bármennyire is csillogott, és csodás volt hiányzott valami belőle.
- Igen, igazán szép.
- De még sem ragyogsz Tőle. - állapította meg - Mit szeretnél? Én már az ötleteimet elmondtam.
- Fogalmam sincs. - nyögtem
- Amit ajánlani tudok így hírtelen, bár őrültség, de nálunk otthon, anyuék kertjében. Hatalmas. Az övék is ott volt tartva. Szépen fel lehetne díszíteni, ételt, süteményt italokat pedig rendelni.
- Nem is tudom. - sóhajtottam - Terhelni nem szeretném őket.
- Imádná. Ő, és Robin is.
Végül elhagytuk a hotelt, és elköszöntünk a felbérelt esküvő szervezőnktől is, aki elmondta, hogy a holnapi napon anyukámmal, Gemma-val, és Anne-vel mehetek ruha próbára. Haz erre kicsit legsápadt. Bejelentette, hogy Ő is velünk fog tartani, de végül sikerült Ashley-vel rávennünk, hogy nem a legjobb ötlet, hiszen bal szerencsét hoz. Bármennyire is kerülöm a hagyományokat, és babonákat, ezt betartani szerettem volna.
Haza mentünk és otthon beszéltünk át még sok fontos dolgot. Újra felvetette Holmes Chapel-t, de én még mindig bizonytalan voltam ebben. Hozzá tette, hogy egy remek étterem van szülő városába, ahova régebben engem is elvitt. Véleménye szerint onnan rendelhetjük a menüt, és a közeli cukrászdából pedig a tortákat, de ha úgy kívánom akár Londonból is megtehetjük.
- Menjünk el vacsorázni, és megbeszélünk mindent egy kellemes vörösbor társaságában.
- Le akarsz itatni? - néztem rá nevetve
- Nincs rá szükség.
- Oké, oké. - feleltem, s az emeletre mentem készülni
Gyors zuhanyt vettem, aztán egy könnyed, minimális sminket tettem fel. Hajamat egy szoros copfba kötöttem a fejem tetején, ami egyenesen omlott a vállamra. Végül felvettem a kényelmes ruháimat, és már vissza s tértem a nappaliba. Harry is összekapta magát, és már indultunk is a szokásosnak mondható helyünkre. Szívembe lopta magát, így szinte, ha étterembe mentünk, akkor mindig csak az a hely jöhetett szóba. Viszont ami ott várt rám, meglepett. Egy asztalnál Anne, Robin, míg másik oldalon az én szüleim foglaltak helyet. Két hely volt még az asztalnál, így még egyértelműbbé vált, hogy ez a vacsora már megtervezett volt.
Harry derekamon pihentette hatalmas kezét, miközben oda vezetett. Mindenkinek egy - egy puszival köszöntem, ahogyan Harry is. Elfoglaltuk a helyünket.
- Rendben, úgy tűnik mindenki tudott erről, csak én lepődtem meg. - kezdtem
- Valóban én hívtam össze a családot. - vallotta be Haz
- Akkor beavatnátok?
- Felvetette Harry, hogy szóba került, hogy nálunk, vidéken tartanátok az esküvőt. - kezdte Anne mosollyal az arcán
- Csupán felvetés volt. Egyáltalán nem áll szándékomban terhet rakni rátok.
- Thea, számunkra cseppet sem az.
- És ti, mit gondoltok? - fordult az én szüleim felé Harry
- Én azt mondom, hogy nektek kell eldöntenetek. - felelte anya - Ti csodás napotok lesz, ami örökre megmarad. Olyan helyen kell tartanotok, amit tökéletesnek tartotok arra, hogy valóban boldogan mondjátok ki az "igent".
- Hány ember lesz jelen? - érdeklődött Anne
- Család, és a közeli barátok. Családias hangulatút szeretne Thea, én pedig teljesítem a kívánságát. - mondta Harry
- Tudom, hogy Harry-nek a világ minden pontján van barátja, és igazán nagy menyegző kellene, de számomra fontos, hogy nagyjából tisztában legyek azzal, kik is lesznek jelent. Illetve sajtót teljesen ki szeretnénk zárni. - mondtam
- Megértünk benneteket, hiszen így is a világ előtt élitek az életeteket. - mosolygott rám apu
- Thea, komolyan mondom, hogy nekünk egyáltalán nem teher, éppen ellentétben. - szólalt fel Robin
- Rendben, köszönjük. - mosolyogtam boldogan
- Akkor benne vagy? - fordult felém Haz
- Igen.
- Viszont, ha az időpont megvan, akkor a helyi hotelt le kell foglalni, hiszen a vendégeknek valahol aludniuk is kell. - kezdte a szervezést Anne
Vacsora, és egyben a szervezkedés kezdetét vette. Rengeteg mindent beszéltünk át. Anyáék felajánlották, hogy pár nappal előtte odautaznak velünk, és segítenek Anne-éknek. Szinte minden meg lett beszélve, amit Ők el tudnak intézni, ezzel levéve rólunk a terhet. Szóba kerültek még más témák is, amikről teljesen átlagosan beszélgettünk el. Viszont, bő két óra után mondtam, hogy mennünk kell, hiszen Harry kor reggel indul vissza Ausztráliába. Elköszöntünk tőlük, majd hazafelé vettük az irányt.
Otthon, hamar pizsamának megfelelő ruházatba öltöztünk, s bújtunk be a mára már közös ágyunkba. Karjaiba húzott, s nyakama szuszogott.
- Boldog vagy? - kérdezte
- Kicsit. - vallottam be
- Még is máshol szeretnél hozzám jönni? - emelkedett fölém
- Nem erről van szó. - simítottam végig arcán - Csupá csak reggel újra búcsút veszünk hosszabb időre.
- Bébi, három hét és végleg itthon leszek veled. - csókolt meg röviden, s újra karjaiba zárt


2014. június 6., péntek

33.rész ~ +16

Thea

Sietős zuhanyzás, majd smink készítés után, már bele is bújtam a nem sokat takaró, nagyon is kényelmes szettembe. Visszaigyekeztem a szobába, ahol Harry már készen vár rám. Egyből felhúzta egyik szemöldökét, s úgy vizsgálta végig azt a két ruhadarabot ami takarta testem.
- Bébi, biztos vagy Te ebben? - mutatott végig a ruházatomon
- Talán valami baj van vele? 
- Fordulj meg. - mutatta ujjával
Tettem amit kért. Magas sarkúm miatt lassan, ám de annál is kecsesebben elégítettem ki kérését. Amint újra vele szemben álltam, alsó ajkamat beszívtam, s úgy vártam őszinte véleményét. Vészesen hamar szelte át közöttünk a távolságot, s húzott csípőmnél közelebb, saját testéhez. 
- Maradjunk annyiban, hogy végig mellettem kell lenned. - suttogta, majd gyengéden megcsókolt
Liftig is szorosan vont magához. Nevetségesnek tartottam az effajta gondolkodását, hiszen pontosan tudja, hogy mit is jelent Ő számomra. Liftben szorosan mögém állt, felsőmet húzta feljebb, aztán szoknyámat.
- Így csak a fenekem fog jobban kilátszani. - kuncogtam
Magába szitkozódott, s végül feladta a dolgot. Lift rangjelzéssel jelezte, hogy megérkeztünk a földszintre. Újra kézen ragadott, és már húzott is a többiek felé.

****

Fülledt, párás légkör. Egymáshoz simuló, vonagló párok, felforrósodott hangulat, s emberek. Fények sűrűn váltották egymást, ahogyan a zenék is. Alkohol szag terjengett a levegőben, de ez valahogy egyáltalán nem vette el a kedvem.
- Hátul van asztalunk. - motyogta Harry a fülembe
Bólintottam, s igyekeztem elengedni a kezét, és arra felé indulni. Egyből rám kapta tekintetét, és szinte figyelmeztetően nézett. Akkor tudatosult bennem, hogy mennyire is komolyan veszi azt, amit a hotelben mondott. Pulthoz húzott, s maga elé tolt.
- Mit kérsz? - kérdezte fülemhez hajolva
Vállat vontam. Teljesen mindegy volt számomra, csak minimális alkoholt tartalmazzon. Harry pontosan tudta, hogy mit is szeretek, így egyből megrendelte az italokat. Megbeszélte a sráccal, hogy az asztalunkhoz hozzák, így újra kezében tudhattam enyémet, s vezetni kezdett a tömegben. Szerencsénkre hamar odaértünk a megfelelő asztalhoz. Többiek már elfoglalták a helyüket.
Délután folyamán megérkezett Eleanor, Danielle, Perrie, és Gemma is, így már nem voltunk annyira magányosak Emmával. Beszélgetni is kezdtünk, már amennyire lehetett egy ilyen helyen. Lassan meghozták az italokat is. Srácok röviddel kezdtek, aztán folytatták más italokkal, még mi a könnyed koktélok mellett, illetve én az áfonyás vodkám mellett maradtam.
Eleanor-al beszélgettem, aki mellettem foglalt helyet, amikor is Harry elkezdte markolászni a combom. Igyekeztem nem túlságosan is az érzésre koncentrálni, de nagyon is nehezen ment. Apró, ám nedves puszit hintett nyakamra.
- Táncoljunk. - suttogta fülembe
Egyből rá kaptam tekintetem. Felvettem a poharam, s ittam egy keveset az áfonyás alkohollal kevert italomból. Letettem, s felálltam. Harry elmosolyodott, kézen ragadott, és már be is húzott maga után a vonagló párosok közé.
Magával szembe fordított. Cipőmnek köszönhetően viszonylag egy magasságba voltunk, így könnyedén tudtam átkarolni nyakát, s közelebb húzódni hozzá. A zene őrjítő dallamaira kezdtünk el mozogni. Nyílt titok volt számomra, hogy Harry mennyire is őrületesen mozog. Csípője enyémhez simult.
Közelebb húzódott. Ajkai finoman érintették fülcimpám, s édes kis szavakat motyogott rekedtes, szexi hangján. Meleg, alkohollal szennyezett lehelete csiklandozta bőröm. Ritmus diktálásából egy másodpercre sem esett ki. Alkohol a szervezetemben tombolt, hiába is csak minimálisan fogyasztottam belőle.
Megfordított, így már hátam simultam kemény mellkasának. Kezei szorosan csípőmön voltak, így az ütemet ismételten Ő diktálta. Egyik kezével hajamat oldalra söpörte, ezáltal szabadon tárult fel előtte nyakam érzékeny bőre. Ajkai érzékien érintettek meg. Fogaival belekapott bőrömbe, majd nyelvét húzta végig a sajgó területen. Apró puszikkal halmozott el, aminek hatására szemhéjaimat szorosan csuktam le.
Türelmetlen voltam, érezni akartam ajkait az enyéimet. Átölelni izmos testét, és érezni szíve lüktetését. Tudni, hogy mind a kettőnkben a vágy erős. Erőt vettem magamon, kiszabadítottam fájó, ám még is vágyakozó nyakam, s ajkai után kaptam. Hevességemet leplezni nem tudtam, de nem is akartam. Csókja szenvedélyesen volt akaratos. Egyre többet, s többet akart. Kezei nyakamat fogták közre, míg én izzadt mellkasán simítottam végig, ami az alig begombolt ingnek volt köszönhető. Egészen derekáig, aztán hátra, becsúsztattam farzsebébe kezeim, és megmarkoltam. Ajkaim közé nyögött. Vágy robbant bennem. Tisztában voltam azzal, hogy semmi komolyabb nem történhet, az állapotom miatt, de visszafogni még sem tudtam magam. Határokig akartam menni, s úgy éreztem, hogy sikerült is.
- Csak kínozzuk egymást. - nevetett fel
- Bizonyos dolgokat megtehetünk. - kacsintottam rá
- Élvezed igaz?
- Lehetséges, de ne feledd, hogy én is vágyakozom utánad.
- Menjünk vissza a hotelbe. - suttogta a fülembe
- Akkor sem kaphatsz meg mindent. - simítottam végig enyhén borostás arcán
Nyakamba temette arcát, és szorosan magához ölelt. Jó volt ez az apró gesztus. Szerettem egyszerüen csak a karjaiban lenni, s biztonságban érezni magam.
Éjszaka folytatódott. Ő a srácokkal iszogatott, én a lányokkal táncoltam, vagy éppen egy - egy színesebb koktélt fogyasztottunk el. Remekül éreztük magunkat. Harry néha rám talált és csókokat csent, amiket előszeretettel ajándékoztam is neki.
- Meg vagy. - eléggé mámoros hangulatba ragadott magához vőlegényem
- Mennyit ittál, bébi? -néztem fel rá nevetve
- Nem sokat. - mosolygott le rám kacéran
- Hány lányt fűztél be eddig? - nevettem fel
- Hát lássuk csak, volt az a vörös, két szőke, és azt hiszem egy fekete is. - gondolkozott el
- Ó, valóban?
- Édes, csak is téged akarlak. - motyogta ajkaimra, és megcsókolt
Hevessége meglepett, ám még is válaszoltam rá. Hajába túrtam, s ezzel még közelebb húztam felhevült testemhez.
- Menjünk haza, kérlek. - néztem szemeibe
- Tovább akarod húzni azt a bizonyos cérnát?
- Attól, hogy te nem tehetsz velem semmit, én még veled igen. - alkohol hatása miatt gond nélkül szakadt ki belőlem ez a kijelentés
Szemei csillogtak. Elgondolkozott. Soha nem volt az az ember, aki ellent mondott a kényeztetésnek, de az egyoldalú dolgokat nem részesítette előnybe. Arcomat cirógatta, édes, apró csókkal fedte be ajkaim, aztán kézen ragadott. Táskámat felkaptam az asztalunktól, még Ő valamit a srácoknak magyarázott. Ujjainkat egybefűzte, és már húzott is ki a tömegből, egyenesen a kijárat felé, ahol is egy taxit fogott.
Az út közben nem nagyon bírta kordában tartani vándorló ujjait. Combomat markolászta, míg nyakamat halmozta el gyengéd csókjaival. Sofőr nem nagyon nézte jó szemmel a dolgot, de végül nem szólt semmit. Ahogyan leparkoltunk egy bejáratnál, már nyomta is a férfi kezébe a pénzt, és kihúzott a taxiból. Nagy léptekkel igyekezett a lift felé, ahol már falnak is nyomott, s ajkaimnak esett. Csók tüzes volt. Szinte égtem, ahogyan keze beborították fedetlen combjaim.
Szobába beérve becsapta az ajtót, és már fel is kapott ölébe. Nem foglalkozott se Ő, se én azzal, hogy szoknyám szemtelenül teljesen felgyűrődött. Lefektetett az ágyra, aztán a combjaimat halmozta el puszikkal, egészen lábszáramig, s megszabadított szandálomtól. Felcsókolta magát testemen, s dekoltázsomnak szentelte figyelmét. Azt a pár gombot, ami össze fogta a rajtam lévő mellényt, kipattintotta. Huncut mosollyal nézett egy pillanatra fel rám, amikor is fedetlen melleimet pillantotta meg. Ajkai közé zárta egyből az egyik bimbót, s szopogatni, nyalogatni kezdte, míg el nem érte a számára tökéletes állapotot. Másikkal is megismételte azt a pár igen hatásos nyalintást, majd ajkaimat vette célba. Ezt kihasználva csípője köré fontam lábaim, és fordítottam helyzetünkön. Ám ajkaink egy másodperce sem veszítették el azt a kellemes kapcsolatot. Mellényt levette rólam, s a földre hajította. Szoknyám hátsó részén elhelyezkedő cipzárt kereste meg, s nem sok nyűglődés után már az is földön találta magát.
Felső testét neki sem sokáig borította már a lenge anyag. Kidolgozott mellkasán nedves csókokat hagytam. Mellbimbóját megszívtam, s finoman fogaim közé vettem. Felnyögött ezeknek hatására. Lejjebb haladtam, és a vékony ösvényen csókoltam végig, ami bokszere alatt folytatódott tovább. Közben kezeimmel kikapcsoltam nadrágjának övét. Eltávolodtam tőle, és bokszerével együtt szabadítottam meg a más számára igen kényelmetlen, felesleges ruhadaraboktól.
Ajkaimon végig nyaltam, ahogyan megpillantottam lüktető erekcióját. Ujjaimat finoman ráfontam és mozgatni kezdtem, míg nyelvemmel nyomot hagytam tökéletes v vonalán. Szemei eddig nyitva voltak, és égetően engem nézett, de ahogyan nyelvemet egy vastag csíkban végighúztam büszkeségén, hátra vetette. Csodás ajkait mélyről jövő nyögések hagyták el, amikor számba engedtem. Ám kezeimmel is tovább simogattam kidolgozott hasát, s combjait.
Kezeivel hajamba túrt, ám nem vette át az irányítást, csak eltűrte hajam, s megszemlélte rózsaszín ajkaim maga körül. Végül megkereste hasán pihenő kezem, s ujjainkat egybefonta, miközben én egy kényelmes tempót vettem el, ami egyre inkább a gyönyör felé taszította. Mivel már jó ideje ki voltunk éhezve egymás iránt, így tisztában voltam azzal, hogy mennyire is kevés idő kell majd ahhoz, hogy megadjam neki az, amire oly nagyon rég várt.
Kis idő múlva, öblös nyögések közepette a lepedőt markolászta, amikor is megremegett számban. Nyeltem örömét, míg végül kifulladva, darabjaira hullva feküdt alattam. Felültem csípőjére, és mellkasára hajtottam fejem. Állam alá nyúlt, felemelte arcom és édesen megcsókolt.
Kezei csípőmön pihentek, majd egyikkel a már érintéséért lüktető nőiességemhez nyúlt. Ujjaival anyagon keresztül kezdett el simogatni, de én azonnal leállítottam.
- Kicsim, ennyi legalább neked is járt. - motyogta rekedtesen fülembe
- Ne, Harry, kérlek. - néztem fel rá - Nem azért tettem.
Kezét vissza vezettem csípőmre, ám Ő fenekemen állapodott meg. Belemarkolt, még egy kisebb csókot adott, majd takaró alá másztunk, s egymás karjaiban aludtunk el.

Ps.: Tudom, hogy kevés..stbstb. Ilyen téren negatív véleményt nem kérek. Viszont nem nagyon van időm, úgyhogy lehetséges, hogy ekkora terjedelemben fogjátok kapni a részeket. Remélem azért nem haragszotok. Csóközön & Ölelés. <3 xx